BEMUTATKOZÁS

TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS A PRO LIBERTATE ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA ÉLETKÉPES ALAPOKON VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE MEGTEREMTÉSÉRE

Előzmény:
Magyarország társadalmi és politikai helyzete a II. világháborút követően is igen szerencsétlenül alakult. A háború okozta sebek gyógyítása közben – rossz gazdasági feltételek mellett – igen nehezen tudott kulturális életünk kibontakozni.
A gyermekek nagy többségét az utca nevelte és formálta. Ez a nehéz, olykor elviselhetetlen körülmény sok történelmi család számára a felmorzsoló- dással járó pusztulás martaléka lett. A központilag meghatározott bolsevik gondolkodás széles tárházával találkozott a kultúrával foglalkozó, azt felügyelő, valamint a hagyományokat tisztelő történelmi hitelességre támaszkodó törekvés. Régi műtárgyak, eszközök, lexikonok, hadtörténeti relikviák gyűjtése nacionalista, klerikális gondolkodást feltételez, amit a társadalom kitagad, még akkor is ha az egyén saját erőből házat is épít és azt a nagyközönség számára bemutatásra az államnak ajándékozza.
Wass Albert méltatásával lehet értékelni ennek a kórnak igazi túlélőit, „ A bolsevik nem orosz, nem román, és nem magyar. A bolsevik olyan ember, aki tele van gyűlölködéssel. Mindenkit gyűlöl, aki nem úgy gondolkozik mint ő, és ő mindenkit gyűlöl akinek van valamilye. És akit gyűlöl azt megöli. A bolsevik az, aki nem akar egyebet, mint munka nélkül hozzájutni valamihez, osztozkodás a másén….”
Több kardcsapással osztott hazánk piciny része maradt mint anyaföld, amihez ragaszkodtunk az említett nehéz időkben is és mindent megpróbáltunk annak talpon maradásáért, gazdagításáért.
Felbecsülhetetlen az a törekvés ami egyesekben megnyílvánult a nehéz időkben, hogy magyar dokumentumok, tárgyak, eszközök ne kerüljenek az enyészetre és mentsék a biztos pusztulástól.
Alapítóink ennek szellemében igyekeztek nagy körültekintéssel, megalapozottsággal eljárni. A hadtörténelem kutatásával, az eseményeket túlélő katonák felkarolásával, ünnepi rendezvények előkészítésével, élő szemtanúk felkutatásával, tárgyi eszközök bemutatásával kívántak helyet biztosítani a magyar történelemkutatás palettáján. Ma már elmondhatjuk, hogy a törekvés sikerrel járt, bár a politika nem hajlandó túlélőkről tudomást szerezni, és tevékenységük értékelésénél is mutatkoznak hiányosságok. Sok megpróbáltatáson vagyunk túl és gyarapszik gyüjteményünk és igen értékes információk birtokába kerültünk a hosszú évek során. Kötelességünk megőrizni ebből a korból minden dokumentumot és terjeszteni, publikálni, hogy fenntartsuk azt az erőt, azt a tisztességet, azt a hitet amiért elődeink bátran kiálltak, harcoltak, nélkülöztek, mert hazaszeretetük mindennél erősebb volt.
A rendszerváltozás reményében cselekedtünk 1989. július 14-én a Napóleon Múzeum megnyitásánál, amit a társaság erős szerveződéssel előzött meg még 1988-ban. A Fövárosi Bíróság nyilvántartásába került 217-es számon.
A kiállítások rendezésével hadtörténelmi előadások szervezésével tíz- és tízezreket sikerült elérnünk, egyben komoly ellenfeleket is szereznünk.
Ma már szinte hihetetlen, hogy akkor tartott előadásokon óriási létszámmal érdeklődéssel kik igyekeztek megjelenni, szervezők közé keveredni. Közel húsz év távlatából és tapasztalatából rengeteg információt szereztünk és sok „ barátot „ veszítettünk.
Élünk, és kitartásunk soha nem volt olyan erős és biztos. Az új évezred meghozta az igazi változás lehetőségét, és minden magyar felé kezet nyújtunk éljenek bárhol a nagyvilágban. Megerősödésünk alapja az együttműködés hazai és külföldi szervezetekkel, akik a nemzet iránt elkötelezettek és szellemiségük kisugárzik, a megvalósítás feltételeit körvonalazzák. Alapítóink ezért tartották szükségesnek, hogy a háború viharaiban emigrációba szorult bajtársaink, magyarjaink akaratát, kitartását, a birtokukban lévő dokumentumok egységes kezelését, felhasználását a haza érdekében megtehessék.
Most Szabadságharcunk 50. évfordulóján a nemzeti erő veszi kezébe a jövő útmutatását, reményeink megvalósítását.
Alapítóink akaratát tisztességgel és becsületességgel kívánjuk képviselni és azt az utódokra kellő megalapozottsággal továbbadni.

Alapítóink

Gr.Stomm Marcelné szül. b.uzsoki Szurmay Blanka
vitéz Kásás Andor m.kir.vk.ezredes rehabilitált vezérőrnagy
Gallyas Ferenc m.kir.főhadnagy - haditudósító
vitéz de Pott György nyá.alezredes
vitéz Hajdú Lajos nyá.vk.ezredes
Janauschek József - Baden – Svajc
Horváthné Kis Ildikó Juhász Ferencné
Orosz Lajosné Marton Béláné
Bangha Ernőné Dr.Deseő Dénes
Sára Sándor filmrendező
Suha Józsefné MTV Rt. Nádasiné Szőke Gabriella
vitéz.Galánthay Emil nyá.alezredes

Kelt 2006.február 11.

 

ÜDVÖZLÖM ÖNÖKET a
Magyar Királyi FrontHarcos Katonák honlapján
A Pro Libertate Alapítvány képviseletében

Bajtársaim kérésére személyes adataim nyilvánosságra hozatalával kívánok bemutatkozni.
Gyermekkorom egy részét a Szentmártonkáta-i birtokon töltöttem szüleimmel mivel budapesti lakásunkat 1945-ben a hatalom új képviselői ideiglenesen birtokba vették.
Néhai szüleim, édesapám kisbirtokos családból származik és a szomszédos Nagykátán született, édesanyám a Csáky-család alföldi ágán Kiskunfélegyházán született, római katolikus vallásúak. Anyai ágon nagyapám Csáky István a Pzemysl csatában az első világégésnél veszítette el egyik lábát.
A keresztény szellemiségű család második gyermekeként születtem 1942.július 8-án Budapesten. Apám komoly feladatot vállalt 1947-ben a Tömő utcai Béke Királynéja kápolna létrehozásában, ahol éveken keresztül ministráltam és életemnek meghatározó része volt. Iskolai tanulmányaimat a Jázmin utcai Általános iskolában kezdtem, de a nyolcadik osztályt már a Dugonics utcai iskolában végeztem az úttörőmozgalom megtagadása miatt. A Török Pál utcai Iparművészeti Szakközép iskolában folytattam tanulmányaimat.
Az 1956-os forradalom eseményei – melyben komoly szerepet vállaltam, könnyebb sérülésekkel, rendőrségi atrocitásokkal – más irányba kényszerítettek. Nehéz, olykor iszonyatos megpróbáltatásokkal sikerült pótolni iskolai lemaradásaimat.
Grafikát, reklám pszihológiát végeztem, tervezési, kirakat rendezési tanulmányokat folytattam, történelmi, filozófiai, néprajzi-szak mellett esztétikai tanszéken szereztem diplomát. Iparművészeti-belsőépítészet pályázatot nyertem és több munkám publikációm nyert elismerést.
Sorkatonai szolgálatomnak 1962-65 között tettem eleget, leszerelés előtti napokban súlyos autóbaleset nehezítette civil életem első éveit. 1965-ben nősültem, felségem Kis Ildikó római katolikus, leányom Ildikó 1966-ban, fiú unokám Dávid 1989. októberében született.
A Magyar Hirdető Kiállítási főosztályán dolgoztam, majd több felkérést kaptam múzeumoktól kiállítások teljes kivitelezésére. 1977-ben a Néprajzi Múzeum főrendezője lettem, ahol 1978-ban az első Utazás kiállítás megszervezése és rendezése után még közel 10 éven át ezt a feladatot is elláttam mint tervező főépítész, műszaki igazgató.
Európa kultúráját erősen meghatározó magyar népművészet, kézművesség témakőrben több előadást tartottam Szentesen, Békéscsabán, majd Budapesten illetve Brunóban és Lipcsében. 1984-ben Los Angelesben majd Las Vegasban elnyert pályázat útján rendeztem Magyarország idegenforgalmi pavilonját.1988-ban Beverly Hils-ben a Beverly Hiltonban tartottam prezentációt Magyarország különleges szépségéről, történelmi múltjáról pályázaton elnyert egyedi installációm bemutatásával. 1988-ban az ASTA Turisztikai Világkiállítást terveztem és rendeztem Budapesten.
1989.július 14-én nyitottam a Napóleon Múzeum kapuit, és ez volt a bázisa a Napóleon Társaság által szervezett – m.kir.Honvédség szerepe és tevékenysége – a két Világháború közötti eseményeknek, történelmi előadásoknak, bemutatóknak.
1989-ben Pestszenterzsébeten került felállításra a Halászbástya, Hollókői templom és Duna- korzó, középkori magyar ház, és egy nádfedeles parasztház arányos kisebbítésü működő képes mását, demonstrálva a Világkiállítás megrendezéséért.
Stephanus REX – Városért, Napóleon Társaság, Pro Libertate Alapítvány elnöki feladatait látom el. Felépítettük a gr.Stomm Marcel Magyar Katonai Múzeumot új helyszínén a Bánk bán utca 7 szám alatt, üzemeltetjük a m.kir.Honvédség Frontharcos katonák táborát Szentendrén, ahol májustól októberig több nagyszabású rendezvényt szervezünk.

Szíves figyelmüket megköszönve

Chev.v.K.Horváth András Mátyás


1942 Karácsonyán


1950 Elsőáldozás

1956 október


1962 Marcali sorkatona

2002 Karácsonyán
 



Együtműködünk:


- HOHE - Honvéd Hagyományőrző Egyesület

- Doni Bajtársak Szövetsége

- Vitézi Rend

- Horthy Miklós Történelmi Társaság

- Szentkorona Szövetség

- Magyar Honvédség Vezetőségével

és több más szervezettel.



Együttműködési megállapodás:


[kép nagyítása]

[kép nagyítása]

[ pdf letöltés]